Az író-rendező tervezett filmjének szinopszisa eljutott a döntéshozókig, ám szerinte „akkor már le voltak osztva, hogy a választásokig ki milyen filmet csinál”.
Az ellentmondásokkal terhes Petőfi–Jókai-kapcsolat érdekfeszítő sztorijai és Petőfi utóélete is terítékre kerül Szilágyi Márton A magyar romantika ikercsillagai című könyvében.
Négy és félmilliárdos költségvetéssel forgathatják le többek közt Rákay Philip forgatókönyvéből a Petőfi Sándorról szóló filmet. Schilling Árpád szerint „erre az ajánlatra nem fog nemet mondani senki, mert nagyon, nagyon jól fizet”.
Meg nem erősített információk szerint Rákay Philipnek és alkotótársainak a Petőfi Sándorról szóló filmjét már azon a telken forgathatják le, amit a fóti nagy stúdiófejlesztési projekt keretében éppen megvásárolni készül a Nemzeti Filmintézet.
Egy 1950-es évekbeli, kiadatlan Nagy Lajos-szatírát adott közre a pécsi folyóiratban Serf András, aki sokévi, sziszifuszi munkával menti az utókorra az író 15 éven át vezetett macskakaparásos naplóját.
Karaktergyilkosságnak is beillene az a minap megjelent tanulmány, amely megfontolandó érvekkel tépdesi a szabadságharc lánglelkű költőjének politikusi és katonai babérkoszorúját. A vitairat szerzője szerint Petőfi költőnek zseni volt, de a 48-as forradalom után emberként sorozatosan megbukott.
Újabb művészek csatlakoztak ahhoz a projekthez, amelyben kötelező olvasmányokat, illetve azok részleteit olvassák fel, hogy besegítsenek az online oktatásra átállt irodalomtanároknak. Molnár Piroska, Ónodi Eszter, Lovasi András, Beck Zoltán és még sokan mások teszik élvezetesebbé a kötelező tananyagot.
Petőfi Sándort és Szendrey Júliát közösen ábrázoló szobrot avattak pénteken a nyugat-kínai Csungkingban. Szőcs Géza szerint a szobor azt a Petőfit jeleníti meg, akihez minden kínainak van kötődése.
Már megszokhattuk, hogy a világ vagy egy ország történelmében fontos szerepet játszó ember vagy esemény előtt a főoldalon tiszteleg a Google. Ezúttal az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulója napján került terítékre a magyar nemzeti ünnep.
Miért szavalják Petőfit a világ legnépesebb országában? Miért szerepel a kínai tankönyvekben a Szabadság, szerelem! című vers? A Kínában a huszadik század első felében kibontakozó Petőfi-kultusznak jártunk utána a költő 196. születésnapja alkalmából.
Szendrey Júlia alakjához máig szorosan tapad a hűtlenség bélyege épp úgy, mint az, hogy állítólag az elsők között volt Magyarországon, aki rövidre vágatta a haját, nadrágot hordott és szivarozott. A ma 190 éve született Szendrey Júliáról kevesen tudják, hogy költőként és műfordítóként is elismerték a kortársak. Költői hagyatékának jelentős része viszont elveszni látszott, míg 2010-ben Gyimesi Emese meg nem találta. Az első, teljes kiadás alkalmából beszélgettünk az irodalomtörténésszel.